Szelek szárnyán, Érd felett

A krónikaírók tanúsága szerint, Magyarországon már kétszáz évvel ezelőtt is voltak olyan emberek, kiknek fantáziáját a repülés foglalkoztatta. Bizonyos Ciprián nevű fráter már ekkor készített siklószárnyat és ezzel sikeresen repült.
Érd, a fejlődő város fogékony az újra, ezért nem is lepődtem meg, hogy megyénkben az elsők között alakult sárkányrepülő szakosztály. Pettenhoffer Sándor, a művelődési központ klubvezetője igazolta az alakulás híreit. Bevezetőben a sokak által veszélyesnek hitt szerkezetről beszélt.
-A sárkányszerkezet az űrtechnika melléktermékeként jött létre. 1960 körül az amerikai űrkutatási hivatal megbízásából az olasz származású Francis Rogallo mérnök készítette el az első sárkányrepülőgépet, az űrhajóknak a földre való visszatérését akarta ezzel megoldani. A gép egy deltoid alakú fémváz-szerkezet, mely hajlékony, rugalmas borítást kap. A pilóta a kormányzást a súlypontáthelyezéssel végzi, egy hintaszékben ülve. Ennek elmozdításával gyorsíthatja vagy lassíthatja a siklást, döntheti fordulóba gépét. A sikló körülbelül tízszer akkora távolságot repülhet, mint amilyen magasról indult.
Sárkányrepülő bizottságot hozott létre a FAI (Nemzetközi Repülőszövetség), ezzel elismerve a sportág létjogosultságát. Ebben az időben már negyvenezer siklórepülőt tartottak nyilván. Magyarországon komoly tapasztalatokat szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem szakosztálya, melynek jelenleg negyven-ötven gépe van.
A sárkányrepülő szakosztályok létrehozásához szükséges jogi alapot a KPM negyvenötödik számú légügyi előírása tartalmazza, melyet minden szakosztály megkapott. A rendelet nem sporteszközként tekinti a gépet és ehhez kapcsolódva igen szigorú vizsgálatot követel.
– Mi ösztönözte az érdi szakosztály tagjait, hogy ezt a ritka, érdekes sportágat űzzék?
– Megyénkben hagyományai vannak a repülésnek. Városunk repülőmérnökei és szerelői alkotják szakosztályunk magját. Ők irányítják a gépek építését, oktatják a tagokat a repülés tudományára. Az első felszállás előtt házi vizsgán bizonyítanak pilótáink. Jelenleg egy sárkányunk van, de több gép építését tervezzük. Az anyagok közül nehezen szerezhető be a szükséges szilárdságú magnézium-alumínium cső. A Műegyetem versenyzője ilyen – házilag készített – géppel nyerte 1976-ban a „Zakopáne Kupát”, a nyugati építményeket maga mögé utasítva. Egy sárkány építése háromezer forint – olcsóbb egy versenykerékpárnál!
– Tavasszal lesz a rajt a repüléseket ekkor akarjuk megkezdeni. A sóskúti dombok minden bizonnyal kiváló terepet biztosítanak majd. Jó lenne, ha elismernének bennünket, és repülőinket nem bogaras „öngyilkosjelölteknek” tartaná a közvélemény.
-Bár a gép építése egyszerű feladatnak tűnhet, azonban alapos ismereteket, hozzáértést követel. A meggondolatlan barkácsolástól szeretnénk mindenkit megóvni. A szakosztályban szakemberek irányításával ismertetjük meg a jelentkezőket a repülés csodálatos élményével.

Nagy Ferenc

1979. március 11.
Pest Megyei Hírlap